30 Napközi imaóra a ferences szerzetesekkel – Hétköznap: 11. 45 Énekes esti dicséret (vesperás) a Ferences Világi Rend vezetésével – Szerda 19. 15 Énekes esti népzsolozsma (vesperás) a Belvárosi Ferences Kántorátus vezetésével – Vasárnap 19. 30 Litánia Litánia az Oltáriszentség jelenlétében – minden nap 18. 15 Szent Antal litánia: Kedd 8. 45 (8 órai szentmise után) Szentségimádás Szentségimádás litánia keretében: minden nap 18. 15 Csöndes szentségimádás: péntek 8. 45 – 9. 45; minden hónap első csütörtökén 17. 30-18. 30 Irgalmasság imaórájának keretében: péntek 15. 00 – 16. 00 Irgalmasság imaórája Péntek 15. 00 Keresztút Minden hónap első péntekén 17. 30
Abban az órában talán senki nem gondolt közülünk arra, hogy Mátraházán van egy ferences kápolna (1942-ben épült), amelynek védõszentje: a Magyarok Nagyasszonya. Szent kereszt felmagasztalásának ünnepén, 2006. szeptember 14-én összefogott négy ferences (fr. Csongor, fr. Bánk, fr. Benjamin, fr. Kolos) és Mátraházára ment, hogy megtekintse azt a kis kápolnát, és kérje a Magyarok Nagyaszszonya további pártfogását az új rendtartomány életére, s hazánk védelmére. Õseink szép énekével kérjük mindnyájan Nagyasszonyunkat: "Édesanyja, Nagyasszonya igaz magyar fiaknak, Pátrónája, pártfogója régi magyar hazánknak! Tehozzád járulunk, sírva leborulunk, Légy jó anyja fiaidnak! " (Hozsanna, 286. ének). fr. Hegedûs Kolos Pesti Ferences Hírlevél IV. szám 3 Pax et Bonum! A korszerûtlen idõszerûsége… – Szent Ferenc-portré a harmadik évezred elején – Hogy mi a korszerû, azt manapság negyedórányi "szörfölés" után megtudhatjuk, csak nyomogatni kell mondjuk a tévé távkapcsolóján a gombokat.
Mármint az imádkozás… – Ahhoz, hogy az ember igazán imádkozni tudjon, legalább egyszer össze kell omolnia, meg kell tapasztalnia, hogy "egyedül nem megy". Dolgozhatunk, igyekezhetünk, intézményeink is mûködhetnek, terebélyesedhetnek, de idõvel kiüresedik mindez, ha csak a saját erõforrásainkra szorítkozunk – erre A mustármag reménye címû írásában a mostani pápa, azaz Joseph Ratzinger bíboros is emlékeztetett, úgy harminc évvel ezelõtt. Erõtlenségünk tudatosítása nélkül csak a magunk erejében bízunk, amivel nem jutunk messzire. – Ferenc egyházképérõl kezdtünk beszélni, de már az emberképénél tartunk… – Ez az emberkép ugyancsak rendkívül idõszerû. Egyszerre radikálisan pesszimista és optimista. Azt vallja, hogy Isten nélkül az ember istentelenül szomorú lény, gyökértelen, létének igazi okáról megfeledkezve romhalmazként éli meg maga körül a világot, s benne önmagát. A XX. század irodalmának ez már alapélménye, Ady úgy fogalmaz, hogy "minden egész eltörött". József Attila azt írja "boldog, akinek van Istene".
A török hódoltság idején nem pusztult el, de az itt szolgáló szerzeteseket meggyilkolták a hódító hordák. Az üres templomba a szerzetesek és a hívek az 1690-es években tértek vissza, de csak 1743 -ban szentelték fel újra a barokk stílusban elvégzett felújítást követően. Az 1838-as pesti árvíz ezt az épületet is elérte, erre emlékeztet az északi falán elhelyezett, báró Wesselényi Miklóst, az "árvízi hajóst" megörökítő domborműves emléktábla is a Kossuth Lajos utcai oldalon. A kriptájában volt Batthyány Lajos kivégzett miniszterelnök első nyughelye (1870-ig). A ferences rend az államosításkor kénytelen volt elhagyni a kolostort és a templomot, ahova csak 1990 -ben térhettek vissza. A templom belső terének akusztikája és híres orgonája lehetővé teszi, hogy klasszikus zenei koncerteket tartsanak benne. Harangjai [ szerkesztés] A toronyban 4 harang lakik: Magyarok Nagyasszonya és Alcantarai Szent Péter-harang (nagyharang): 2967 kg-os, B0 alaphangú, 173, 5 cm alsó átmérőjű, öntötte Szlezák László 1928 -ban.